A házunk tetőtere anno úgy lett kialakítva, hogy adott esetben, külön lakásként funkcionálhasson. Amikor nyáron beköltöztünk, tudtuk, hogy nálunk sosem lesz a tetőtér külön lakás, sokkal inkább egy, a ház egészéhez tartozó menedékhely, egy felnőtt bázis, ahol gyerekzsivaj nélkül, nyugodt elvonulásban lehet dolgozni, alkotni, gondolkodni és szárnyalni. Hónapokig amolyan szedett-vedett kemping hangulatban dolgoztunk itt, és egyáltalán nem volt felemelő.

Úgy alakult, hogy most lett igazán szükségünk arra, hogy a fenti részt komoly irodaként tudjuk használni, adott esetben többen is. Nagyjából egy nap alatt eldöntöttük, hogy mit szeretnénk, és hogy most belevágunk, így másnap már hívtuk is a jól ismert kivitelező csapatunkat, ahogy kisfiam hívja őket, a "dolgozókat".

Annyira gyorsan fogtunk bele a kipakolásba, hogy igazi "előtte" fotókat nem is tudtam készíteni a kempinghangulatot megörökítve, mert csak a kipakolás után kaptam észhez, és kezdtem el dokumentálni a felújítás folyamatait.

Először is, a konyhai kialakítástól szabadultunk meg, amire egyértelműen semmi szükségünk. Le kellett bontatnunk a csempét, és visszavágattuk a vizes kialakítást, valamint eltüntettük a szagelszívó helyét. Másodszor, megszüntettük az általunk szívből gyűlölt mennyezeti spotvilágítást.

Ezzel a két alakítással már kezdett úgy alakulni a tér, amilyennek látni akartuk.

A terv fontos része, hogy egy tökéletesen neutrális, semleges alapunk legyen, melyet majd kedvünk szerint dekorálunk. Ezért, döntöttünk úgy, hogy hófehérek lesznek az alapok. A falak, a padló, a szegély és még az oszlopok is. Festettünk már padlót a ház más helységében, ezért pontosan tudtam, hogy bármennyire felháborító is elsőre az ötlet, miszerint átfestetem ezt a padlót is, jó lesz. Nagyon jó.

Azt szerettem volna elérni, hogy maga tér maradjon tiszta érzetű, semleges, már-már loft hangulatú. Egyszerű, leginkább fehér és légies bútorokkal, keverve az olcsót a designer minőséggel.

Terveztem ide rengeteg, a plafonon hosszan tekergőző Tilka kábelt, mert ez most nagy szerelmem, imádom a textúráját, a színeit és a hanglatot, amit sugároz. A lenti részen, csak ilyen kábeleken lógnak a lámpáink! Meglepő, de eleganciát ad egy olyan hétköznapi dolog, mint egy kábel. Komolyan sajnálom, hogy a Tom Dixon lámpámon nem textilkábel van, de azért ahhoz nincs pofám hozzányúlni....

Aztán, keresgéltem megfizethető árú, geometriai mintájú szőnyeget, és megtaláltam azt, ami a legszebben mutatnak majd az edzett üveglapos asztalok (melyek fehérre festett Ikea lábakon állnak) és a két design szék.

Ez az alapterv, ehhez jönnek majd a kiegészítők, textilek, képek, egyéb világítás, melyek a hangulatot teremtik majd meg. A fenti rész nagyon más lesz, mint a lenti, de tulajdonképpen mégsem. Azt szeretném, hogy legyen kifinomult és nagyon egyszerű, nyugalmat és békét sugárzó, de inspiráló. Elég jól haladunk, és már remegve várom, hogy birtokba vegyük a végre berendezett teret, és onnan írjam nektek az újabb posztokat, például átfestett Ikea bútorokról, arról, hogy mennyire fontos részlet a bútoron a láb, vagy arról, hogyan lehet szalagokból térelválasztót készíteni. Folyt. köv. az izgalmas részletekkel!