Érdekes, hogy látszólag jelentéktelen döntések később mennyire jelentőssé tudnak válni.
Soha nem gondoltam volna például, hogy blogírásba fogni sorsdöntő lehet. Pedig az. Egy kicsike blog, egy kicsi házról, amit kezdetben csak az ismerősök olvasnak, majd egyre többen, egyszer csak önálló életre kel, és sodor magával.
Új szakmám lett, új szenvedélyem, munkám és a blogon keresztül megtalált a szerelem is.
Nyolc hónapnyi pokol-menyország, kétlaki élet után, tiszta lappal indulunk.
Egy házban, ami már nem is olyan kicsi, amit a kedvesem épített a két kezével, és amiben soha nem lakott.Egy házban, ami már majdnem halott volt, és most szép lassan életre kel.
Egy házban, ami a mi csodavilágunk lesz és amibe adunk némi betekintést a blogon keresztül.
Más lesz ez, mint a Kicsi Ház volt, érzetben is, stílusban is és méreteiben is.
Más lett minden, ezért kell az új felület a régi-új blognak.
Egy biztos, én ugyanaz vagyok, aki akkor voltam, amikor az első sorokat begépeltem a másik blogra....ha szerettek, követtek ide is.